Spanyolország különutas politikát folytat Kínával kapcsolatban
Publikálva
egy perce
A barcelonai La Mercè fesztivál idén a változó Európa egy szokatlan szimbólumává vált: kínai sárkányok táncoltak a város utcáin a hagyományos katalán előadók mellett.
Mindeközben Sanghaj lett az első ázsiai metropolisz, amelyet a fesztivál díszvendég városának hívtak meg.
Sanghaj alpolgármestere, Lu Shan szerint az ünnepség két különböző kultúra közös szellemiségét tükrözte. Egyben rámutatott egy tágabb politikai valóságra is: Spanyolország és Kína egyre közelebb kerül egymáshoz egy olyan időszakban, amikor Európa nagy része továbbra is óvatos Pekinggel szemben.
Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök az elmúlt években többször is találkozott Hszi Csin-ping elnökkel, és az EU és Kína közötti kapcsolatok javítása mellett érvelt, különösen azóta, hogy Donald Trump elnöksége alatt csökkent a bizalom az Egyesült Államok iránt.
Ez a megközelítés frusztrálja egyes európai partnereket, akik egyre inkább stratégiai riválisként és biztonsági kockázatként tekintenek Kínára. A bírálók zárt körben azt kérdezik, hogy Spanyolország nyitottsága a kínai befektetések iránt nem veszélyezteti-e az EU közös gazdasági pozícióját.
Spanyolország viszont nincs egyedül.
Európa-szerte van néhány olyan kormány, amely felülvizsgálja korábbi feltételezéseit, miközben geopolitikai bizonytalansággal szembesül.
Az Amerika megbízhatóságával kapcsolatos aggodalmak a kereskedelem, a védelem és a külpolitika területén arra késztették az országokat, hogy olyan partnerségeket keressenek, amelyek szerintük saját nemzeti érdekeiket szolgálják, még akkor is, ha ezek a döntések feszültséget keltenek az EU-n és a NATO-n belül.
Spanyolországot önérdekből való cselekvéssel vádolják
Kép forrás,Reuters
Sehol nem látszik élesebben a nézetkülönbség, mint Kína esetében.
Németország és Franciaország egy keményebb európai megközelítést támogatott, amelynek célja az EU iparának védelme az erősen támogatott kínai konkurenciával szemben, valamint a növekvő kereskedelmi egyensúlytalanságok csökkentése. Az európai kormányok továbbra is nyugtalanok Peking szoros kapcsolata miatt Oroszországgal, különösen Moszkva ukrajnai inváziója óta.
Ebben az összefüggésben Spanyolországot azzal vádolják, hogy az európai szolidaritás elé helyezi saját nemzeti érdekeit.
Madrid álláspontja pragmatikus számítást tükröz Victor Cortizo, ügyvéd és a kínai-spanyol kapcsolatok szakértője szerint.
Az országok végső soron olyan megállapodásokat keresnek, amelyek erősítik gazdaságukat és biztonságukat, még akkor is, ha ez eltérést jelent a szövetségeseik álláspontjától – mondta.
Erről a világ leghosszabb, 13 ezer kilométeres teherszállító vasútvonalának végállomása közelében beszélt. Ez Madridot köti össze a kínai Jivu városával.
Cortizo szerint a két ország közötti virágzó gazdasági kapcsolatok bizonyítják ezt a pragmatikus stratégiát.
Ugrás content-ra és az olvasás folyatatásaGyengíti-e az új magyar kormány Kína EU-s pozícióit?2026. június 16.
content vége
Növekvő kínai befektetések
Jelentősen megnőttek a kínai befektetések Spanyolországban, különösen az elektromos járművekhez, akkumulátorokhoz és fejlett gyártáshoz kapcsolódó ágazatokban.
A spanyol kereskedelemfejlesztési ügynökség, az ICEX szerint a kínai vállalatok nagy összegeket fektetnek akkumulátorgyárakba és járműgyártó üzemekbe. Cortizo szerint Spanyolország Kína egyik legkedveltebb európai befektetési célpontjává válhat.
Miközben továbbra is az Egyesült Államok a legnagyobb külföldi befektető Spanyolországban, az amerikai befektetések csökkentek, a kínai tőke pedig egyre fontosabbá válik.
A közvélemény is megváltozott.
A felmérések azt mutatják, hogy a spanyolok ma kedvezőbben ítélik meg Kínát, mint az Egyesült Államokat: a spanyolok 54%-a nyilatkozott kedvezően Kínáról, míg az Egyesült Államokról 30%.
Ennek az elmozdulásnak részben a Trump politikájával kapcsolatos elégedetlenség az oka. A vámok, a gazdasági nyomásgyakorlás és a védelmi kiadások körüli viták rontottak az Egyesült Államok megítélésén. Ezzel szemben egyes spanyol vállalkozások szemében Kína kiszámítható kereskedelmi partnernek tűnik.
A kínai befektetések kézzelfogható előnyöket is hoztak.
Az, hogy a Chery autógyártó Spanyolországot választotta első európai gyártási központjának, hozzájárult az egykor tetszhalott spanyol autómárka, az Ebro újjáélesztéséhez. Más nagy projektek is folyamatban vannak, köztük az akkumulátorgyártó CATL és az energiatárolással foglalkozó Hithium beruházásai.
Kép forrás,Reuters
Ezek a fejlemények azonban aggodalmat keltettek Európa más részein.
A bírálók szerint a kínai vállalatok részben azért hoznak létre gyártókapacitásokat az EU-ban, hogy elkerüljék a kínai elektromos járművek behozatalára kivetett vámokat. Attól tartanak, hogy a stratégiai fontosságú ágazatok egyre inkább Pekingtől válhatnak függővé.
Miguel Otero, a madridi Elcano Királyi Intézet Kína-szakértője elutasítja azokat a vádakat, hogy Spanyolország szokatlan módon járna el. Rámutatott arra, hogy Franciaország, Németország és Olaszország is jelentős kapcsolatokat ápol Kínával. Spanyolország nem Pekingtől válik függővé, hanem nemzetközi partnerségeit igyekszik diverzifikálni egy olyan időszakban, amikor a hagyományos szövetségekbe vetett bizalom meggyengült.
A vita nem csupán gazdasági kérdésekről szól. A biztonsági aggályok is vitákat váltottak ki.
Sánchez kormánya akkor is ápolta kapcsolatait kínai vállalatokkal, amikor a szövetségesek fenntartásokat fogalmaztak meg. A Ming Yang kínai szélturbina-gyártó több európai országban is vizsgálatok célkeresztjébe került biztonsági aggályok miatt.
Spanyolországot közben bírálatok érték, miután a Huawei távközlési óriásvállalatnak olyan szerződést ítéltek oda, amely érzékeny bírósági lehallgatási adatok kezeléséhez kapcsolódik.
Madrid következetesen tagadta, hogy fennállna bármiféle biztonsági kockázat.
Más formálódó szövetségek is vannak
Spanyolország egyensúlyozása egy szélesebb európai trend része.
Finnországnak 1300 kilométeres közös határa van Oroszországgal. Ukrajna teljes körű invázióját követően feladta évtizedeken át fenntartott katonai el nem kötelezettségét, és csatlakozott a NATO-hoz. Azonban azzal kapcsolatos kételyek, hogy az Egyesült Államok mindig segítséget nyújtana-e a szövetségnek, arra késztették Helsinkit, hogy erősítse védelmi kapcsolatait Izraellel.
Finnország fejlett izraeli rendszereket vásárolt, köztük a David's Sling légvédelmi technológiát és a Spike páncéltörő rakétákat. Ezek a döntések vitákat váltottak ki, különösen az Izrael gázai katonai műveleteivel kapcsolatos európai aggodalmak miatt.
Ennek ellenére a finn vezetők szerint az egyre veszélyesebb környezetben a nemzetbiztonsági követelményeknek elsőbbséget kell élvezniük. Ez egy olyan ország, amely a katonai felkészültséget létfontosságú szükségszerűségnek tekinti.
Görögország hasonló számítást végzett. Athén, amely régóta aggódik a szomszédos Törökországgal fennálló feszültségek miatt, jelentős védelmi megállapodást írt alá Izraellel, amely fejlett rakéta- és drónelhárító rendszereket is magában foglal. Bár a palesztinok iránti közvéleménybeli szimpátia továbbra is erős Görögországban, sokan a nemzetbiztonság megerősítését tekintik a legfontosabb prioritásnak.
Az informális európai csoportosulások nem számítanak újdonságnak. Az országok régóta működnek együtt kisebb szövetségekben és regionális blokkokban közös érdekeik mentén.
Brüsszelben és a NATO központjában dolgozó tisztviselők azonban attól tartanak, hogy a jelenlegi geopolitikai nyomásgyakorlás minőségileg más. Aggodalomra ad okot, hogy a számos különálló stratégiát követő Európa összességében gyengébbé válhat.
Az egységes megközelítés támogatói szerint a széttagoltság olyan riválisoknak kedvezne, mint Oroszország és Kína, amelyek egy megosztott, egységes hangon fellépni képtelen Európát részesítenének előnyben.
Ezt a cikket újságíróink írták és lektorálták, a fordításhoz mesterséges intelligencia által támogatott eszközök segítségét használták,egy kísérleti projekt részeként.
Szerkesztette: Pálfi Rita
